[507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Lassan baktattam ezuttal nem volt küldetés, felfedezni vágyandó terület, egyeltalán nem volt szükség rám, ha úgy tetszik szabin voltam de az agyam foylamatosan pörgött, zakatolt, szimatoltam. A határvonal mentén sétáltam, a hegy egyik oldalán. Fél lábbal otthon, fél lábbal... az egykor ellenséges oldalon megtorpantam, felrepülhettem volna, hogy lássam a hegy mögött elterülő völgyet, hogy megkeressem a húgom. Mélyen belélegeztem a nehéz levegőt, szokatlan volt a tüdőmnek, régen másztam már meg ekkora hegyet. Pusztán kedvtelésből, elvigyorodtam, de nem mozdultam... pedig mehetnékem volt. Megtámaszkodtam az egyik fa törzyén és a kezem helyén felvillant egy apró rúna. Megnyugvás lengett körül, a családi jelvény lázadón pislákolt a fa törzsén, ha erre jár... megtudja,hogy még élek. A szívem lassan bedobbant, és egy pillanatra megéreztem, milyen is érezni. Ciccegve az égre pislantottam. - De jó kedvem van.
|
-De vicces neved van.- nevettem el magam.- Ja, ezt nehogy sértésnek vedd, úgy vicces, hogy aranyosan vicces, nem hülyén vicces.- magyaráztam ki magam hadarva.
|
Azt mondta nem tévedt el.
-Ja,akkor jó!-nevette el magát.-Igen,ez tényleg szép hely.-mosolygott,majd a kislány be is mutatkozott.
-Hát akkor,örvendek Piper,én Yuzuki vagyok!-nyújtotta felé a kezét kézfogásra.
|
Kicsit megijedtem előszőr, de aztán észrevettem a lányon, hogy nincs mitől félnem.- Szia! Nem, nem tévedtem el, csak ez a kedvenc helyem.- magyaráztam fülig érő mosollyal.- Egyébként Piper vagyok.- mondtam.
|
A folyó környékén kóválygott,nem is tudta miért.Egyszer csak észrevett egy kislányt.Elég búsnak látszott,és azthitte hogy eltévedt.Ezért odament hozzá.
-Szia!Csak nem eltévedtél?-huppant le a lány mellé.
|
Éppen a folyóparton ücsörögtem, kivételesen Poppy nélkül. Kicsit hiányzott, de tudok már magamra vigyázni. Leültem a partra, és lóbáltam a lábam a vízben.
|
A szobája erkélyén ült s a tájat kémlelte.
Ma a szokásosnál később kelt. Felöltözött és miután rendbe tette magát lement a fogadóba reggelizni.
A faluban sétált.
Unottan ballagott valamerre társaságot keresve.
Az erdőben bóklászott.
A faluban sétált.
Az erdő egyik kihalt ösvényén járt, s a falu felé tartott.
|
[507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|